• A szódavíz és a fröccs rövid története
   • Híres fröccsök
   • Fröccs fajták
További érdekességeket olvashat a www.egyjofroccs.hu honlapon.


A szódavíz és a fröccs rövid története
Az angol tudós pap, Joseph Priestly volt az első, aki a szén-dioxidot vízzel elegyítette 1767-ben. Hamarosan követte őt a genfi Jacob Schweppe, aki 1783-ban egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talált fel a mesterséges ásványvíz nagyipari előállítására. 1813-ban Charles Plinth megalkotta és szabadalmaztatta a szifonfejet.
A magyarok tudós papja, Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. A szódavíz gyártását Jedlik Ányos unokaöccse kezdte meg 1841-ben.
A szikvíz, és ami mögötte van, az a magyar gasztronómia csodálatos fejezete. Nem véletlenül nevezik Magyarország kultuszitalának, hiszen a jómódú polgárok és az egyszerű néprétegek is szívesen fogyasztották. Ott volt ez az ital a vendéglők, rendezvények, lakodalmak, illetve a háztartások asztalán, de egyéb célra is használták. A szódavíz az emberek szomját oltotta, borral keverve, vagyis fröccsként fogyasztva pedig jókedvüket is fokozta. A tradicionális szódavízből és jófajta hazai borból készített úgynevezett fröccs fogyasztásának sajátos kultúrája alakult ki Magyarországon. A szódavízzel megfelelő arányban kevert bor megtartja eredeti ízét és zamatát, alkoholtartalma viszont kisebb a tiszta borénál, frissíti a bort. Ezáltal a fröccs, mint ital élvezeti értéke különleges, fogyasztása üdítőleg hat a testre és a szellemre egyaránt, ahogy Márai Sándor erről igen szemléletesen így ír: "S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos, bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkallja a borozgató férfi képzelő erejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett bizonyságot." A bor és a szóda különböző arányú keverékét, más-más néven nevezték el, mint például kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés. A szakirodalom szerint több mint ötven fröccsfajta létezik.
Megjelent a szikvíz a kultúrában hazánkban és külföldön egyaránt. Zilahy Lajos Tésasszony című színdarabját - mely egy szikvízgyáros sorsáról szól - 1931-ben mutatták be a Vígszínházban. Több ízben említi írásaiban a szódát Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Hajnóczy Péter Tömörkény István, Móra Ferenc és Márai Sándor is, sőt a legenda szerint Fay András birtokán készült első fröccs ihlette Vörösmarty Mihályt a Fóti dal megírásánál. Több festő is szívesen alkalmazta a szikvizes palackot munkája során. Paul Gauguin, Van Gogh, Pablo Picasso, Juan Gris, Salvador Dali, a magyarok közül Zoltánfy István, Aba-Novák Vilmos, Bachmann Károly, Mazán László munkáiban is megtalálható a szikvizes palack. Chaplin több filmjében használta kellékként a szódásüveget.
A bor vízzel történő vegyítése az európai kultúra hajnalára nyúlik vissza. A klasszikus görög városállam népe borvegyítő nép volt. Az együttivásokon - vagyis szümpozionokon - folyamatosan vízzel hígították a bort. Ezek az együttivások az egymással ritkán találkozók kommunikációs fórumai voltak. Kicserélték gazdasági, politikai nézeteiket, tapasztalataikat és érzelmeiket is. Mindig vigyáztak arra, hogy a bor kedélyjavító, gátlásoldó mértékét szinten tartsák, ne engedjék kialakulni az ésszerű társalgást fékező ittasságot. A vízzel kellő arányban vegyített bor, a mostani fröccs a leginkább európai ital, mert a társalgás, a másik gondolataira való figyelem, az érzelmek kulturált kifejezésének segédeszköze. Nyakas Szilárd rádiós szerkesztő szerint színborivó népekre általában a hódítás, a szenvedélyek elszabadulása volt jellemző. Példaként említi Nagy Sándort, aki vezérkarával minden nagyobb csata után részegre itta magát.

A fröccs története jóval később, a 19. században kezdődött, a legenda szerint Fáy Ádám fóti pincéjében. Állítólag ide hozta el 1842-ben első szódavizes palackját Jedlik Ányos; jelen volt Vörösmarty Mihály és a kor sok neves alakja. Hogy legenda vagy sem, végül is mindegy, a történet elsősorban Hegedűs Géza esszéjének megjelenése óta terjedt el. A kiváló esztéta szerint Vörösmarty Fóti dalának megszületése is ennek a nagy találkozásnak a következménye, és ez alkalomból adta Vörösmarty a németes spriccer kifejezés helyett a szódás bornak a fröccs nevet.
Meglehet a 19. század végéig egyetlen magyar szótárban sem szerepel a fröccs szó. Így gyanítható, hogy a kifejezés a szikvízgyártás iparosodását követően, csak az 1800-as évek végén terjedt el. Onnantól kezdve viszont nem győzünk szebbnél szebb irodalmi példákat hozni a fröccs, illetve fröccsözni kifejezések használatára, hála Adynak, Krúdynak, Móricznak, Molnár Ferencnek, Bródy Sándornak és másoknak.
A fröccs egyesek szerint hungarikum, mások a "monarchikum" kifejezéssel illetik. Egy biztos: a fröccs népszerűsége a 19. század vége felé és a századfordulón volt a csúcspontján, akkoriban a nagyszámú polgárság kedvenc frissítő itala volt. Igaz, német nyelvterületen ma is találkozunk vele Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven, de az a változatosság, amely a keverési arányokat és az ehhez kapcsolt neveket illeti, igazi magyar kultuszital, sőt "kultúrital" státuszára emeli a fröccsöt.


Híres fröccsök
Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt, az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel hűtött spriccert ittak. A millennium után az előző századfordulón kezdődött a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt.
A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a "fröccs", "fröccsözni" szót, amelyek Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor számtalan művében gyakorta fordulnak elő. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség.
A németből átvett "spritzer", illetve a "fröccs" szódavízzel hígított bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is. A máig népszerű Gundel vendéglő most is látható épülete teljes szépségében több mint száz éve készült el, de már a tizenkilencedik század hetvenes éveitől volt a helyén egy híres vendéglő, amelyet Wampeticsnek hívtak. Divat volt betérni oda. Az irodalmi, politikai, és művészvilágból jeles asztaltársaságok tartották benne rendszeres találkozóikat. Az egyik törzsasztalnál Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, a híres konferanszié, Nagy Endre és barátaik társaságában született meg Újházy Ede nevezetes és máig kínált levese, amely eredetileg kakasból készült. Ugyanennél az asztalnál ittak először úgynevezett "újházy fröccsöt". A híres színész szódavíz helyett a népszerű vendéglő kitűnő kovászos uborkájának levével hígította a bort. Tisztelői, utánzói gyorsan elterjesztették fővárosszerte. A szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehetett így meginni következmények nélkül, mint a szódavízzel kevertből.
A múlt század elején a szegedi művész asztaltársaságok hozták divatba, és máig fogyasztjuk a vörösbort pezsgővel, más néven Kass-, vagy Tisza-fröccsöt. Előbbi a neves szegedi vendéglátós családnevét őrzi, akinek Tisza szállójában lett népszerű a nevezetes ital. Tersánszky Józsi Jenő írja a "Nagy árnyakról bizalmasan" című könyvében, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a "Bonbonier" éjszakai szórakozóhelyen "pezsgős fröccsöt" ittak. Egy másik fajta fröccsöt ugyancsak a századfordulón kínáltak először. Mindmáig ismert, de sokféle neve van. Bálóné Ráday utcai vendéglőjében hétfőnként találkozott az úgynevezett "kagál asztaltársaság". A Borsszemjankó vicclap szerkesztői és barátaik vacsoráztak akkor.
Az egyikük a savanyú alföldi borból készült fröccsöt jó evőkanálnyi málnaszörppel javította föl.


Fröccs fajták

Hagyományos fröccsök
BORSSZEM JANKÓ	2dl vörösbor, 0,5dl málnaszörp
TBC	termelői bor, cola-val
MACIFRÖCCS	1dl borhoz 1dl málnaszörp szódával
MÁLNÁS FRÖCCS	száraz alföldi fehérbor + málnaszörp + szódavíz, ízlés szerint keverve
GYEREK- VAGY, DIÁKFRÖCCS	a pohárnyi szódavízhez épp csak hozzálöttyintenek egy kevéske bort
CSÖFI	2 liter olcsó bor, 1,5 liter, fagyos csapvíz. / favágók kedvenc itala
BISÓ	3 liter bor, 2 liter szódavíz. Szegeden a Felsővárosi kocsmában a fuvarosok beavatási szertartásként itatták meg a kezdő fuvarossal.
BAKTERANYÓS	2,5dl bor + 2,5dl szóda
HIRIPI KOKTÉL	egy ujjnyi bor és egy ujjnyi szódavíz
KISLEÓ	1dl vörösbor + 2dl cola.
NAGYLEÓ	2dl vörösbor + 1dl cola Dunántúl egyes részein nevezik így.
POLGÁRMESTER	6dl bor + 4dl szódavíz.
ALPOLGÁRMESTER	4dl bor + 6dl szódavíz.
LÜVET	1 üveg bor +1 üveg szóda - régies szegedies elnevezés
AVASI FRÖCCS	7dl bor + 3dl szódavíz.
KAGÁLFRÖCCS	(másként Borsszem Jankó fröccs, hiszen a vicclap szerkesztői találták ki) két deci vörösbor, kanálnyi málnaszörp.
GYERMEKFRÖCCS	1-2 cl bor és 2dl szódavíz (gyermekes családoknak)
KŐMŰVESEK FRÖCCSE	25liter bor és fél liter szódavíz
KASSFRÖCCS vagy TISZAFRÖCCS	(vörösbor pezsgővel) Kass János grafikus szegedi vendéglős rokonai után kapta a nevét (nevezik Tisza-fröccsnek is).
KISVADÁSZ	1dl vörösbor + 1dl kóla.
NAGYVADÁSZ	2 dl vörösbor + 1dl kóla
HARMAT-FRÖCCS	Ez öt deci borból, és a fölötte elspriccelt szódából áll, aminek csak a harmata ízesíti
ZIVATAR	1dl bor +3dl szódavíz Boncz Géza a neves humorista szerint.
KISPERMET	kispohár bor kispermet szódavíz
NAGYPERMET	nagypohár bor nagypermet szódavíz
KISRÓKA	Kisfröccs + kismálna. Budapesten a 60-as években, a Wesselényi u-ban lévő Rókalyuk vendéglőben hívták így
NAGYRÓKA	Nagyfröccs + nagymálna. Budapesten a 60-as években, a Wesselényi u-ban lévő Rókalyuk vendéglőben hívták így
MAGYAR - ANGOL	6dl bor + 3dl szódavíz.
KISHÁZMESTER	4dl szódavíz + 1dl bor
TÖMBHÁZMESTER	három házmester egyben
BIVALYCSÓK	4dl bor + 1dl szódavíz (Csongrád megyei).
KRÚDY fröccs	9dl bor + 1dl szóda, a víz csak "megnevetteti" a bort.
CSATTOS	csatos üvegnyi - 1liter bor és 1liter szódavíz
LÁMPÁS	1,5 liter bor és 0,5 liter szódavíz. Aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát
GÓRÉ-fröccs	kispohár borhoz csak annyi szóda, amennyi még pohárban elfér.
MAFLA	5dl bor + 5dl szódavíz.
SÓHER fröccs vagy TÁVOLUGRÁS	9 dl szódához + 1dl bort kell adni "ízesítőnek"
MÁLNÁS fröccs	savanyú alföldi fehér + málnaszörp + szódavíz
ÚJHÁZY FRÖCCS	szóda helyett kovászos uborka leve (Újházy Ede szerint így több bort lehetett büntetlenül meginni)
DEÁKBÓLÉ	kevés bor, "hőbörgő vízzel" megcsapatva
FÜTTY, KISFRÖCCS VAGY RÖVIDLÉPÉS	1 dl bor + 1 dl szódavíz. Egy "füttyre" ihatta meg a szomjazó (József Attila).
HAJTÁS v. HÚZÁS	nagyfröccs:2dl bor + 1dl szódavíz Egy hajtásra (húzásra) lehetett a gallér mögé küldeni (Móra Ferenc).
HOSSZÚLÉPÉS, FORDÍTOTT	1dl bor + 2dl szódavíz.
HÁZMESTER	3dl bor + 2dl szódavíz.
VICEHÁZMESTER, vagy VICE VERSA	2dl bor + 3dl szódavíz.
HÁZIÚR	4dl bor + 1dl szódavíz nagy házmesternek is hívták
LAKÓ FRÖCCS	(kisházmester) 1dl bor + 4dl szódavíz
Bor nélküli fröccsök
POSTÁSFRÖCCS	ehhez sem kell a bor-dupla fekete rummal
GORBACSOV-FRÖCCS	két hosszú lépés előre a kocsma előtt a sorban
BLAMÁZS vagy CIKI FRÖCCS	Fröccsös apuka így rendeli fiának a málnaszörpöt a kocsmában
ALMAFRÖCCS	2dl almalé és 1dl szódavíz
MATRÓZFRÖCCS	A korsó sör mellé 1/2 dl rumot szervíroz a pincér.
KOLDÚS FRÖCCS	1dl szódavíz + sok víz
SZÍNÉSZFRÖCCS	2dl szódavíz és az is "langyosan". Igen szegény ital